Cognac és szivarfüst...
Cognac történelem
Az első szőlőültetvények a franciaországi Charente tájon, a kelták által kerültek telepítésre.
Ez a terület a mai La Rochelle. Mivel a tenger is és több folyó is volt a közelben ezért ezek mind nagyon jó feltételeket biztosítottak a szállításra. Ezért La Rochelle és Cognac városa nagyon hamar kereskedelmi központokká váltak.
A későbbiekben rengeteg borászat jött létre a közelben, valamint a Charente folyó mentén.
Az első nagyobb borászatot egy herceg, Guillaume alapította, ami a Vignoble de Poitou nevet kapta.A herceg jobban kedvelte La Rochelle városát, mint saját hercegségének központját. Ezért ezt a városkát kezdte el bővíteni, alakítani, gazdaságát fejleszteni. A fejlesztés annyira szerteágazó lett, hogy nagyon sok borászt, szakembert, bevándorlót vonzott oda.
A szakértelemnek és a gazdasági sikernek köszönhetően a helyi borok rövid időn belül hatalmas konkurenciát jelentettek a francia, rajnai, moseli boroknak is.
A 13. században a szintén angol fennhatóság alatt álló Bordeaux-ban megkezdődött a megállíthatatlan felemelkedés a borok csúcskategóriájába. A francia királyságon belüli konkurensek sem tétlenkedtek: a Loire-völgy borait gyorsabban el lehetett szállítani a francia királyi udvarba, vagyis nagyobb valószínűséggel voltak ihatók a királyi udvarba történő megérkezéskor.
Franciaország is bőségesen rendelkezett borral, ezért teljes egészében ki tudta egészíteni a La Rochelle területeiről származó bor különlegességeket. Nem volt szükség semmilyen ízfokozóra vagy bármilyen borókabogyóra, hogy elfedje a mellékízeket. Ennek köszönhetően nagyon hamar a brandy hódította meg a világot.
Rájöttek arra, hogy a vízzel kevert brandy íze nagyon hasonlít a borra. Ezt követően a brandy nagyon hamar élvezeti cikké vált. A bor szállítása során többször merült fel probléma, volt, hogy a bor nem vészelte túl a szállítást. Ezért ez erre is nagyon jó megoldásnak tűnt, hogy szállítás után a fogyasztás helyén vízzel elkeverve állították elő a bort.
A hollandok arra is rájöttek, hogy ha a bort a termelés helyén lepárolják, akkor a térfogata is jócskán csökken és szállításkor jóval kevesebb helyet is foglal.
Ezzel a módszerrel Amszterdamba is tudták szállítani és rövid időn belül hatalmas üzlet lett belőle.
A folyamatos szállítások során nem kellett sok idő ahhoz, hogy arra is rájöjjenek a brandy annál jobb, minél több időt van a tölgyfa hordóban, valamint sokkal élvezetesebb az íze, ha hígítás nélkül egyből a hordóból fogyasztjuk.
Mindezek után nagyon fontos kérdéssé vált az, hogy milyen fából is készítsék ezeket a hordókat.
Ezért Franciaország tölgyfaerdőt telepített, hogy beszállhasson a kereskedelembe és megfelelő hordókat tudjanak előállítani a szállításra. Limousinban és Tronçaisban.
A mai napig ezekből a fákból készült hordókban érlelik a konyakot.
A cognac legfontosabb piaca Anglia lett. Az első újsághirdetés, ami egyben reklám is volt, 1678-ban jelent meg a London Gazetteben. Nem sokkal később a londoni emberek körében a cognac már luxus cikknek számított.
Mivel Franciaország és az európai vevők között folyamatos harc volt. Ezért sokszor a kereskedelmet csempészek bonyolították le. A hordókat bármikor, a nap bármelyik szakában tudták csempészni.
1715-ben egy Jerseyből származó csempész, Jean Martell Cognacba utazott.
Megalapította az első kereskedő házat. A konyak felvásárlása és értékesítése mellett több más dologgal is foglakozott, mint pl.: vetőmag, szarvasmarha, harisnya, gyarmati áruk.
Ezek után a piac szervezett lett és ebben az időben több nagy konyakház is létesült.
Többek között ekkor jött létre:
Hennessy, Delamain, Rémy Martin, Hine.