,,Régóta meg van a gyógyszer, ha valami ég: jég dupla whiskyvel”

Legyen az skót, angol, ír, amerikai vagy akár japán. Főleg, hogy tudományos kimutatások készültek a whisky jótékony hatásairól is, melyet lentebb részletesen kifejtek. Sajnálatos módon a magyar fogyasztók igen csekély százaléka tudja igazán, hogy milyen whiskyt vagy whiskeyt iszik (igen, van különbség a két szó között). Ha szeretnél többet tudni a középkori italról, tarts velem blogbejegyzésemben.

A whiskyt az égetett szeszekhez soroljuk. A első írásos emlék az égetett szeszekről 1405-ből, Írországból származik. A Clonmacnoise-i annales krónikában olvashatunk arról, hogy MacRannal törzsfőnök az aqua vitae(az élet vize) túlzott fogyasztása miatt halt meg. Hát, nem túl szép első emlék. Skóciában az első ilyen emlék a 15. század végéről származik, amikor is malátát utaltak egy szerzetesnek whisky készítés céljából. A whisky házi lepárlása körülbelül egy időben terjedt el Skóciában és Írországban, majd később a kivándorló telepeseknek köszönhetően Észak-Amerikában is meghonosodott. A mai értelemben vett whisky az 1800-as években alakult ki.

Fő alkotóeleme a gabona (ezen belül is az árpa, árpamaláta, kukorica, búza, rozs, rozsmaláta), melyet erjesztenek, majd lepárlással, végül hordóban érleléssel tökéletesítenek. A whisky fajták változatosságában ennek a folyamatnak a variálása játszik szerepet: milyen gabonát használnak, a lepárlást milyen úton végzik, milyen fából készítették a whiskys hordót, hány évet állt a whisky a hordóban, stb. Öt országot emlegetünk hagyományos whiskygyártó nemzetnek: Írországot, Skóciát, Kanadát, az USA-t és Japánt.

De most akkor mikor whiskey és mikor whisky? Általánosságban elmondható, hogy az amerikaiak és az írek ,,e”-vel, whiskeyként, míg a skótok, a kanadaiak és a japánok ,,e” nélkül, whiskynek írják. A hagyomány szerint ez azért alakult így ki, mert az amerikaiak el akarták kerülni, hogy italukat összekeverjék a 20. században tömeggyártott skót whiskyvel.

Ismerkedjünk meg kicsit a különböző nemzetek gabonapárlataival. A méltán híres skót whisky (azaz a Scotch) egy legalább 2x lepárolt nedű, melyet kötelezően legalább 3 évig és 1 napig tölgyfahordóban érlelnek. A malátawhisky (malt), a gabonawhisky (grain) és a gabonakeverékekből álló ital (blended) kifejezetten Skóciára jellemzőek. A whiskyk ára a házasítatlan malátawhiskyk, azaz a single malt esetében a legmagasabb(pl. Bowmore), a legnépszerűbbek pedig a kevert, blended whiskyk (pl. Chivas Regal, Ballantines, Johnnie Walker).

A kanadai whiskyk a rozsmaláta miatt sokkal könnyedebbek, lágyabbak, mint társaik. Fahordóban legalább 3 évig kötelesek erjeszteni a whiskyt a kanadai termelők is, legyen szó maláta-, rozs-, vagy kevert whiskyről. Innen származik többek között a Black Velvet is.

Az amerikai whiskeykre kezdetben a skót ízvilág volt a jellemző, köszönhetően a kivándorolt skót telepesek tapasztalatainak. Mára azonban ez teljesen megváltozott, a Tenessee, illetve Kentucky környéki whiskeyk nagy mértékben eltérnek a Scotchtól. Fő alapanyaguk a kukorica és a rozs, melyek párlatát belülről elszenesített tölgyfahordóban érlelik. Jellemző náluk a bourbon whiskey, mely legalább 51% kukoricát, ezen felül malátát és rozsot is tartalmaz. Hazánkban a legelterjedtebb amerikai whiskey a Jack Daniel’s.

Az ír whiskeyk hosszú érlelési idejükről híresek. Bár a minimum évek száma itt is 3, ettől jelentősen el szoktak térni, kitolódhat akár 12 vagy több évre is. A mai ír whiskeyk többsége kevert whiskey, ilyen például a Jameson.

Az angolszász termelők mellett érdekesség lehet Japán whisky kultúrája is. Ők csatlakoztak legkésőbb a whisky készítéshez, alapul pedig a 20. századi skót whiskyt vették, ám fejlődése a későbbiekben máshogy alakult, köszönhetően annak, hogy a japán törvények elég lazán szabályozzák a whiskygyártást. Ennek tudható be az a tény is, hogy a japán whiskyken gyakran fajtájukat sem tűntetik fel, inkább főbb jellemzőiket (pl. All Malt – kizárólag malátából).

Amint a blog elején említettem, a whiskynek számos jótékony hatását is felfedezték az utóbbi időben. Gondoltad volna, hogy egy pohár whisky csökkenti a vérrög, az elmezavar, a rák, az Alzheimer-kór vagy a magas koleszterinszint kialakulásának esélyét? Ezeken felül javítja a véráramlást az agyban, csökkenti a stresszt, jótékony hatással van az emésztésre és még a kalóriatartalma sem túl magas! Ezek után még annyira sem kérdőjelezném meg Charlie dalát, mint eddig tettem.

Remélem sikerült meghoznom a kedved egy finom whiskyhez. Ha még ezek után sem tudod eldönteni, hogy melyiket szeretnéd, ne aggódj: az ItalCenter munkatársai segítenek neked kiválasztani az ízlésednek legmegfelelőbb üveggel!